Május 21. TeSzedd! néven országos szemétgyűjtő akciót szervez május 21-ére, szombatra két minisztérium és egy alapítvány. Az akcióra több tízezer embert várnak, jelentkezni az interneten lehet. Iskolánk is bekapcsolódik a programba.

Országos lakossági szemétgyűjtő akciót szerveznek május 21-én, szombaton – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Az akció neve: TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért.

Rétvári szerint néhány éve Észtországban 50 ezer önkéntes 10 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze mindössze öt óra leforgása alatt, Szlovéniában pedig 273 ezren több mint 20 ezer tonna szemetet szedtek össze. Azt mondta, Magyarországon is hasonló léptékű megmozdulást remélnek, amire van is esély, hiszen már eddig mintegy 50 ezren regisztráltak a www.teszedd.hu honlapon. Magyarország az unió soros elnökeként is példát mutathat az önkéntesség európai évében – tette hozzá.

A www.teszedd.hu honlapon magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhatnak. A jelentkezőkkel felveszik a kapcsolatot a helyi szervezők, akik segítenek kialakítani a hulladékgyűjtő csapatokat. A munkát a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok is segítik majd, a szemét elszállítását pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi meg. A TeSzedd! akciót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezi. További információk a www.teszedd.hu honlapon és az akció Facebook-oldalán találhatók.

Mit dobunk ki? És hogyan dobjuk ki?

Ha szelektálva gyűjtjük a hulladékot, akkor a felesleges szeméthegyek helyett értékes, újrahasználható nyersanyagokat gyűjtünk össze. Megelőzhető a környezetünk mérgezése, amiben segíthet a technológia és a jogi szabályozás is, de biztos, hogy egyik sem pótolja mindannyiunk hétköznapi felelősségteljes figyelmét.

Légy takarékos, és használj tartós termékeket

i. A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladékok keletkezésének megelőzése. A hulladékok keletkezésének megelőzésével nem csak a hulladékok gyűjtéséből, kezeléséből adódó költségek takaríthatóak meg, hanem így a kimerülő természeti erőforrásokkal is jobban gazdálkodhatunk.

ii. A hulladékok keletkezésének megelőzése történhet egyrészt a fogyasztási cikkeket gyártó részéről, másrészt a fogyasztó részéről. A gyártó részéről a megelőzést szolgálja, ha úgy tervezi termékeit, hogy azok minél tovább használatban maradhassanak, illetve kevesebb csomagolóanyagot használ a csomagoláskor. A fogyasztó megelőzés céljából választhat olyan termékeket, amelyek használata után kevesebb hulladék keletkezik, illetve a fogyasztó szokásaink megváltoztatásával is csökkentheti a keletkező hulladékok mennyiségét.

iii. A megelőzés kertes házakban gyakorolható másik módja a házi komposztálás, mivel így a konyhában és kertben keletkező konyhai, illetve zöldhulladékok helyben hasznosíthatóvá válnak, nem kerülnek begyűjtésre és elszállításra.

iv. A hulladék mennyiségének csökkentésére sok lehetőségünk nyílik, elsősorban a vásárlásaink során. Amennyiben ezekkel a lehetőségekkel élünk, kevesebb hulladék kerül a kukába, ezáltal a hulladékkezelésért fizetendő díj is alacsonyabb lehet. Kisebb kukát vagy ritkább elszállítást érintő információk ügyében a településen szolgáltató közszolgáltatónál vagy az önkormányzatnál kell érdeklődni.

v. A megelőzés elve hangsúlyosabb lesz a jövőben, hiszen minden tagállamnak Nemzeti Megelőzési Programot kell alkotnia 2013 végére.

vi. A fogyasztási szokások megváltoztatása, valamint a szemléletformálás tekintetében el kell érni, hogy a tervezési ciklus végére a magyar társadalom széles köre megismerje a hulladékkeletkezés megelőzésének gazdasági és környezetvédelmi fontosságát, valamint alkalmazza azokat az eszközöket, amelyekkel aktív részesévé válhat ennek a folyamatnak.

Használd újra!

i. A lakosság számára feleslegessé, hulladékká vált termékek nagy hányada ugyanabban a formában vagy javított, felújított állapotban még használható. Mielőtt kidobnánk feleslegessé vált tárgyainkat, gondoljuk végig, nem jók-e még valamire.

ii. A feleslegessé vált, de még használható tárgyakat az országban egyre több helyen megnyíló „újrahasználati központokban” adhatjuk le, illetve karitatív szervezeteknek adhatjuk át.

Ártalmatlanított hulladékok

i. A települési szilárd hulladék, vagyis a lakosságnál keletkező hulladék azon részét, amely nem kerül hasznosításra, ártalmatlanítani kell. Hazánkban a hulladék ártalmatlanítása jellemző módon a hulladéklerakókban történő lerakással történik. A hulladéklerakó olyan speciális műszaki védelemmel, szigeteléssel ellátott létesítmény, amelyben a hulladék úgy kerül elhelyezésre, hogy ne jelentsen veszélyt a lakosság egészségére és a környezetre. A hulladékszállító járművek a lerakó területén ürítik ki a hulladékot, majd a leürített hulladékot kompaktorral tömörítik.

ii. A kompaktorral kialakított hulladék felszínére földtakarás kerül, megakadályozva a hulladék környezettel történő közvetlen érintkezését, meggátolva a hulladék szél általi elhordását, a kellemetlen szagok terjedését. A műszakilag megfelelő lerakókban a hulladék bomlása során keletkező üvegházhatást okozó metángáz összegyűjtésre, majd hasznosításra (áramot termelő gázmotorok meghajtásával) vagy fáklyázással (elégetéssel) ártalmatlanításra kerül.

iii. A nem megfelelő települési hulladéklerakók 2009. július 15-én bezárásra kerültek. A bezárt lerakók rekultiválása (az elpusztult vagy súlyosan sebzett természetes környezet tudatos helyreállítása), majd szakszerű utógondozása viszont még évtizedekig környezetvédelmi feladatként jelentkezik. További gondot jelent, hogy az egyre drágábbá váló hulladékkezelési díjak hatására – a díjfizetés elkerülése érdekében – nagy a veszélye az illegális lerakásnak, hulladékelhagyásnak, miközben az elhagyott hulladékok felderítése, összeszedése és ártalmatlanítása csak tovább növeli a közszolgáltatási költségeket és így a díjakat is.

iv. Hazánkban jelenleg 75 települési szilárd hulladéklerakó működik, ezek mindegyike megfelel a mai környezetvédelmi követelményeknek, illetve az EU-s és hazai vonatkozó jogszabályoknak.

Ismerd kötelességeidet és jogaidat!

i. Az elhagyott hulladékkal kapcsolatos jogi szabályozás rövid áttekintése A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 5. § (7) bekezdése alapján tilos a hulladékot elhagyni – a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon –, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
Továbbá az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
A települési önkormányzat, közigazgatási területén, a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül gondoskodik.
A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi.

ii. a) a hulladék tulajdonosát,
b) az ingatlan tulajdonosát abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg,
c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot, ha a közterületen elhagyott hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelezettséget önként nem teljesítik.


iii. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.
Tehát a környezetvédelmi felügyelőségek hulladék elhagyás esetén a nem települési hulladékok esetében járnak el (veszélyes hulladék, ipari nem veszélyes hulladék), illetőleg közterületen elhagyott hulladék esetén a kötelezettségét önként nem teljesítő önkormányzat esetében.

iv. A jegyző elhagyott települési hulladékok esetén jár el, valamint a jegyző szabálysértési eljárást is indíthat.
A jogalkotó problémával szembeni határozottságát jelzi továbbá, hogy a 2005-ben módosult Büntető Törvénykönyv értelmében (281/A. § [1] bekezdése) akár 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az, aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez.

v. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki hulladékkupacot talál, illegális hulladék elhelyezést tapasztal vagy annak szemtanúja, a fenti hatóságoknál tehet bejelentést.

Szelektáld a hulladékot az iskolában és otthon

i. Papír: A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italos doboz) válogatják szét. A szétválogatott papírokat bálázzák. Az anyaguk szerint visszagyűjtött papírokból készülhetnek papírtermékek vagy italos karton alapú késztermékek.

1. Az előbbiek készítéséhez a begyűjtött papírt pépesítik, ezt követően pedig a papírgyártás tradicionális folyamatain keresztül félkész termékeket állítanak elő belőle. A késztermékek széles skáláját az újra papírból készített félkész termékekből állítják elő.

2. Az utóbbiak, azaz a késztermékek előállításához a begyűjtött italos kartont először összedarabolják, majd a darabkákat magas hőfokon összetömörítik, az összetömörített rendkívül szilárd anyagból ún. tektántáblákat készítenek, amelyet késztermékek előállításához használnak.

Mit dobhatunk bele?

Újságpapírt, folyóiratokat, reklámújságokat, füzeteket, könyveket (műanyag bevonatos, bőr és műbőr kötés nélkül), kartondobozt (kilapítva), hullámpapírt, papírzacskót (amennyiben tiszta), tejes, gyümölcsleves dobozokat (amennyiben ezt a gyűjtőedényen külön feltűntetik és csak kimosott állapotban).

iii. Műanyag: A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat a hasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

iv. Mit dobhatunk bele? Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.), háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.), tejes, gyümölcsleves dobozokat (amennyiben ezt a gyűjtőedényen külön feltűntetik és csak kimosott állapotban).

h. Üveg: Napjainkban a korábbi évtizedek többszörösére, hozzávetőlegesen 4,6%-ra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon belül. Ha szín szerint válogatva gyűjtjük az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók, és a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével mindamellett, hogy a folyamat során 10–20% energia-megtakarítás is elérhető.

i. A gyűjtőedényekben a színük szerint (fehér és színes) gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat (gyűrűk, kupakok), majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára.

Mit dobhatunk bele? Színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üvegeket.

i. Fém: Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése, valamint a fémek előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszi a fém csomagolóanyagok másodnyersanyagként történő hasznosítását. A fémhulladékok hasznosításával nem csak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is.

i. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat a hasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják, és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket készítsen belőlük a feldolgozóipar.

ii. A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energia-megtakarítást eredményez.

iii. Mit dobhatunk bele? Fém csomagolódobozokat (üdítős, sörös, konzerves stb.) tiszta állapotban, háztartási kis fémhulladékokat (pl. evőeszközök stb.).

Mit nevezünk veszélyes hulladéknak?

A hulladékok közül veszélyes hulladék az, ami rendelkezik az alább felsorolt veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz. A veszélyes hulladékok eredetük, összetételük vagy koncentrációjuk miatt fokozott kockázatot jelentenek a természetre, a környezetre, az emberi egészségre.

Minden olyan esetben, ha egy hulladékról nem tudjuk, hogy az veszélyesnek minősül-e vagy sem, ennek megállapításáig az adott hulladékot veszélyesnek kell tekinteni.

Veszélyességi jellemzők: A veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény H betűvel és egy sorszámmal jelöli:


• H1 – robbanó
• H2 – oxidáló
• H3-A – tűzveszélyes
• H3-B – kevésbé tűzveszélyes
• H4 – irritáló vagy izgató
• H5 – ártalmas
• H6 – mérgező
• H7 – rákkeltő (karcinogén)
• H8 – maró (korrozív)
• H9 – fertőző
• H10 – reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)
• H11 – genetikai károsodást okozó (mutagén)
• H12 – anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek
• H13 – anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában – pl. kimosódás – a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék
• H14 – környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják)

Leggyakoribb
veszélyes-hulladék típusok

• Gyógyászati hulladék
• Akkumulátor
• Elemek
• Vegyszer, mosószer
• Növényvédő szer
• Olaj, olajjal szennyezett tárgyak
• Azbeszt
• Üveggyapot
• Festék, hígítók, oldószerek
• Állati tetemek, húsipari hulladék
• Nyersbőr
• Impregnáló szerek hulladékai
• Gyógyszerek