A szakképzési törvény módosításai:

Az állam a korábbi egy helyett ezentúl két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolai rendszerű szakképzésben [Szt. 1. § (1)], de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. [Szt. 34/A. § (4)] Ennek megfelelően módosultak az ingyenesség szabályai is. (Szt. 29. §).

Ennek célja, hogy azok számára is megteremtsék a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.

Iskolánkba minden olyan érettségivel rendelkező jelentkezőt várunk nappali, iskolai rendszerű államilag finanszírozott szakképzésre, aki 2015-ben legfeljebb 24 éves (1991-ben vagy később született).

Az SNI-s, BTMN-s tanulók esetén ez a kor 26 év (1989-ben vagy később született), (a 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 60.§ (2) b) és (4) bekezdés alapján) és még nem rendelkezik állam által elismert első szakképesítéssel.

– Átalakul a szakképzési intézményrendszer, 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola. Az NGM fenntartásába kerülő szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. (Lényegében ezek lesznek a TISZK-ek)

– Kiemelt szerepet kapnak az állami iskolák (NGM, VM, HM, BM és KLIK) mellett az egyházi és a magániskolák a szakképzésben, akik feladatukat a szakképzési megállapodás alapján a szakmaszerkezeti döntéseknek megfelelően láthatják el. [Szt. 4/A-4/B. §]

– A szakgimnázium 4+1 éves lesz, ahol a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben. (2019. szeptember 1-jétől) Az új szakközépiskola (régi szakiskola) pedig 3+2 éves lesz, ahol az utolsó 2 évben az érettségire készülhetnek fel a szakiskolások (ha úgy döntenek).